Bejelentés



Lajosmizse N-18 Postagalamb Civil társaság
Galamboknak sport, nekünk szórakozás

MENÜ


Szavazás




"Sikeres embernek mondhatja magát az, aki reggel felkel, este lefekszik,

és közben azt csinál amit akar.”

 

****************************************************************
****************************************************************

 

Nagyon fontos a fiatalok egészség megőrzése hisz a jövő ! /Ökrös Kálmán/ 2014.08.15.
Észre kell venni mikor van az hogy netovább.
Magán tréning nagyon fontos,10-20km ig csak jó időben minimum 10 alkalom hogy asztán közösen is lehet röptetni,tanítani. Véleményem szerint 5 utat kellene röptetni de úgy hogy az első út ne legyen több 110 km nél ami már közös,és nagyon figyelni az időjárási körülményekre, mert könnyen katasztrofális lehet a dolog,/ megjegyzem minden út után friss víz és fertőtlenítés kell hogy legyen a szállító felépítményben, jódos készítmény elég,hipó nem jó./ Ha tanítjuk őket és a jövőbe tekintünk a km reket nem szabad túlságosan meg nyújtani 250 km körüli elég bőven és csak 1x. Viszont ha igazodunk az országos ki írásokhoz akkor előtte több rövidet kell be iktatni. Egyesületi tréning:2x 20km 40km 70km 100km ez egy kímélő és tanító programnak meg felel,heti 2x be iktatva,miközben a galambok tréningeznek Bs a hazaváró vízben mellette elektrolit ez lehet az napi itatás ez fontos mivel ha esetlegesen ki tör valami vírus dolog pl coli akkor azonnal lehet kezelni és nem kell félni hogy esetlegesen gomba fertőzést is védeni kell,ez egy jó bevált dolog. Klub terén ha kicsi körben versenyeznek már is ki alakul egy olyan reá látás hogy igen is a gyors galambokat fogják tenyészteni aki képes megelőzni a többit jó motiváltan. Ez az irány a gyorsaságra alapul mivel kis körben nincs sok külső tényező ami esetlegesen rontja a sebességet,tapasztalatból írom. Versenyek: Haza érkezés napja: Vasárnap: Vízben BS és belgasol, eledel 80% árpa és 20% rizsa Hétfő a vízben jód,eledel ugyan az /egy kanál 1 galamb,megjegyzem a galambok éhesek!! Kedd: A vízben almaecet csipetnyi sóval, eledel, 70%árpa /tavaszi/10% napraforgó10%cirok és 20% rizsa, este ugyan az,Szerda:A vízben ornispeciáll ,eledel: 60%árpa 30%napraforgó 10% borsó,este ugyan ez. Csütörtök: Vízben elektrolit Belgasol .eledel :40%árpa30%napra 30%borsó bökköny fele fele arányban, ha ezen a napon még a galambok esetlegesen nem fényesek a belgasol mellé lehet tenni WN ami légutakat tisztítja és szuper formát alakít, /nincs mellék hatása egyik gyógyszernek sem/ esti etetés: a kajára Gerwit W teszünk amire egy kis evőkanál sörélesztőt szórunk, ekkor már a vízben alma ecet van ami 1 kanál 2 liter vízhez adunk, Péntek vízben: almaecet: eledel: 20%árpa 30%napraforgó,10%bökköny vagy borsó,a többi lehet vegyes az ami 40% de nem több mint egy kanál 1 galamb!! esti etetés ugyan ez amire racetonik kerül és arra sör élesztő a vízben alma ecet. Szombat kosarazás napja! : reggeli 10km trénin után etetünk,fontos hogy pakolás napján a fiatal megmozduljon,a vízben Belgasol,eledel 20%árpa 40%rizsa 40% kender, pénteken este már reá lehet etetni kenderrel módjával, úgy kell be pakolni a galambot, hogy fél begynél ne legyen több benne, a pakolás napján a takarmányra WN KERÜL. amit vízzel vagy nagyon kevés olajjal viszünk fel, ha este tudunk pakolni akkor annyit adjunk neki enni hogy ne szomjazzon el szóval inkább csak keveset. Ásványi anyagok haza érkezés napján:Vöröskő,csütörtökön vöröskő,pénteken vegyes ásványi agyag keverék,péntek reggel vöröskő és aztán már csak érkezés napján. Az etetés nagyon fontos dolog hogy eredményesen működjön a dolog, pénteki napon délben reá etetünk délben nagyon jó minőségű repcével egy mokkás kanál 1 galamb ez lehet picivel több is. Hát kb ennyi Józsi bácsi, ezek a nevezhetem kegyszereknek az ára 40 fiatal esetén 5 útra kb 10 000 ft ban lenne, ha lenne olyan kiszerelés, viszont kb duplája mennyiségben a vitaminosak stb így marad a jövő évre is bőven. Ezeket a kegyszereket ismerem ezek nem hegyi levegők
Heti versenyközben csütörtök magán tréning 10 km ami nagyon jó agykontrol a fiatalok számára.
Több kérdés volt fiatalokkal kapcsolatban Tisztelt Józsi bácsi gondolom nem gond ha megosztom. A fent leírtakat csak saját felelősségre használjátok és csak akkor, ha esetleg nyerni szeretnétek:)) sok sikert!

Heti versenyközben csütörtök magán tréning 10 km ami nagyon jó agykontrol a fiatalok számára

 

************************************************

 

Már most előzzük meg a fiatalok betegségét

július 2, 2014

Érdekes összeállítást tett közzé a Galamb Hungária honlapján Nagypál László.

A sikeresen versenyző cégtulajdonos a fiatalok versenyei előtt egy kezelési tervet ajánl. A postagalamb magazin érdeklődésére elmondta: nem az üzleti érdek motiválta a cikk megírásakor, hanem az, hogy immár évek óta nagyon sokan futnak bele a késbe és veszítik el fiataljaik nagy részét az őszi versenyeken. Nekik akar még időben egy megoldást javasolni.

Nagypál László természetesen elsősorban olyan szereket ajánl, amelyeket maga is használ. Azt mondja, bizonyára vannak más hatékony megoldások is, ám mivel azokat nem próbálta ki, nem tud róluk véleményt mondani.

Tehát nézzük Nagypál László tanácsait.

Idei jellemző problémák, tünetek a fiataloknál:

- bágyadtság, levertség, repülési kedv drasztikus csökkenése, hirtelen súlyvesztés, 2-3 nap alatt elhullás

- nehéz légzés, hörgés, pisszegés, már 10 perc repülés után kimerültség, majd 1 napra rá hányás és a szokásos fiatal galambok betegségére jellemző tünetek

Kedvező árú kezelési terv megelőzésre és a károk csökkentésére:

HETI PROGRAM:

- 2 alkalommal (nem egymás utáni napon) AVITESTIN 5 ml/liter ivóvízhez a teljes állománynak

Avitestin


Avitestin keveréke vajsav és a rövid és közepes láncú zsírsavak. Ez csökkenti a pH-ja az ivóvíz, és így csökkenti a fertőzés veszélyét. A kiváló minőségű, közepes szénláncú zsírsavak jár egészen a vékonybélbe, és támogatja bélrendszer egészségének által a növekedés a szervezet probiotikumok javasolt. A vajsav tartalmazott aktív a belekben, erősíti a növekedés a bél bolyhok, és így vezet a magasabb immunválaszt. Ezen túlmenően, a savak a víz folyamatosan friss hosszabb ideig, ők is támogassák az anyagcserét a galambok

Etetési ajánlás: 5ml 1 liter ivóvíz
- Előtt és után a stressz
- Fiatalok a képzési szakaszban, minden nap.

Tipp: A galambok lassan megszokja az ízét.
Figyelem: Avitestin nem adható együtt Avidress Plus. Azonban lehet biztonságosan beadhatók UsneGano, Carni-Sebesség és Entrobac.
- 2 alkalommal (nem egymás utáni napon) AVIDRESS PLUS 5 ml/liter ivóvízhez a teljes állománynak

- 2 alkalommal (nem egymás utáni napon) nedvesített takarmányra felvíve JUNGTIERPULVER 10 g/40 galamb 500 gr - 7400 Ft

JUNGTIERPULVER

ÚJ TERMÉK!

-aktivizálja az aktív és passzív immunrendszert

- kolostrumból és tojás sárgájából származó aktív antitesteket tartalmaz nagy mennyiségben

- béta glukán: aktivizálja az immunvédelmet

- prebiotikus összetevői regenerálják, stabilizálják, erősítik a bélflórát

- esszenciális aminosavakat, organikus élesztőt tartalmaz

- regenerálja az izomzatot és a szöveteket

- optimizálja a tápanyagfelvételt a megfelelő felépítésért

Adagolás: kosarazás előtt 20g / kg takarmány 1-2 étkezéskor

- hazaérkezéskor: 20g / kg takarmány 2-4 étkezéskor

- erős igénybevételkor: 10g / kg takarmány 4-5x hetente

-

FIZIKAI IGÉNYBEVÉTELEK, TRÉNINGEZÉSEK:

- ház körüli tréningek esetén heti 1 nap pihenő, elzárás

- közösségi repülés, edzés esetén hazaérkezéskor 1. itatás: széles spektrumú antibiotikum + elektrolit (AVIPHARM, BELGASOL)

GYÓGYKEZELÉSEK:

- a nyári magas hőmérséklet következtében megnövekedett ivóvíz fogyasztás ellenére ügyelni kell arra, hogy a hatóanyagot ne adagoljuk túl!

- célszerű délig gyógyszeres ivóvizet, majd délután tiszta vagy elektrolitokat, bélflóra regenerálót tartalmazó ivóvizet adni

- kezelés időtartama: 2-3 egymást követő nap után szünet, majd újra 1-2 nap kezelés

- kezelések végén a máj és a bélflóra regenerálása mellett fontos, hogy jó minőségű agyagot kapjanak a galambok (ár-érték arányban a legjobb a DUVAL – NATURAL PICKSTEIN, drágább, de hatékony a RÖHNFRIED EXPERT MINERAL)

KERÜLJÜK A SZIKRÁZÓ NAPSÜTÉSBEN ÉS NAGY MELEGBEN VALÓ EDZÉSEKET ÉS TRÉNINGEZÉSEKET! – tanácsolja Nagypál László.

 

*************************************************

 

Ökrös Kálmán: Szemmel látni
Történt egy sajnálatos, de érdekes dolog számomra, mint postagalambász, ha nevezhetem magam így, nem vagyok genetikus és tanulmányaim nem közelítenek ehhez viszont tapasztalataimat talán érdemes elolvasni.
Feleségem Andrea agrármérnök ezen belül állattenyésztés és genetikát tanult, persze el is indított bennem pár napi kérdést, mondhatom kérdéseimmel bombáztam, és sokszor vita is kerekedett a tapasztalataim és az ő tanulmányaival bizonyított tényeken, ráadásul tavalyi évben egy kezdő galambász lett, ami ugyan az én hatásomra, de nem az én akaratomra! És már is elérkeztem ahhoz a szóhoz, amit boncolgatni kezdtem.
Akarat
Bebizonyította számomra, hogy az akarat nem örökölhető, ha pedig az akarat nem örökölhető, akkor teljesen véletlen, az hogy egy galamb akar e versenyezni és meg érti, azt hogy akarat véletlenül tőr a felszínre, hogy versenyezni is akar a kis galambunk, mert ha nem! Akkor hiába tenyésztjük, próbálunk bele szólni a genetikájukba egyszerűen a véletlenre, kell, hogy alapozzunk? Megválaszolva igen így van, megpróbálom meg írni miről is, beszélek és min is, szoktunk mi vitatkozni, „Meg kell tanulni helyesen kategorizálni a tulajdonságokat” Andrea szavai. Mit is ért e szavakon, van, ami genetika kategória, van szellemiség/kollektív tudat/ ez egy tudományos téma, ami bizonyítja, azt hogy szellemiség,/ kollektív tudat/ beépül az emberek személységébe,  mikor a gyermekemre azt mondják tiszta apád, vagy ugyan úgy jársz, vagy nevet, vagy néz.
Ez nem genetika ez szellemiség, mert ez tudatosan tanítással át nevelhető a genetikai adottságokat viszont nem lehet utólagosan már megszületett egyedet átformálni,  a tehetség az egy szellemiség, amit genetikailag nem örökít viszont adottságokat igen, Pl: egy sportolónak jó izomzat kell, ezt tudja örökölni genetikailag, viszont a tehetséget, adottságot is. Így nevelhetők tehetségei felszínre hozhatók.

A 3. tényező egy tökéletes sportolónál az egyéni akarat, hisz minden lény más  személyiség, ez hozza magával, hogy intelligenciát próbálunk tenyészteni, hogy akaratunkat tudomására hozva teljesítse.
Genetikailag a tenyésztés a mi feladatunk zárt környezetben, nyilván két madarat azért párosítunk össze hogy genetikáját, esetleg külső jegyeit örökölje az utód, az utóbbit mi versenyző postagalambászok nem tesszük szem elé nyilván nem az a célunk, hogy szép galambunk legyen, a bírálok szeme előtt, sebesség, aminek meghatározónak kell lennie. Ha a fentieket tapasztalatomra beépítve kell gondolkodnom, akkor előtérbe, kell, hogy kerüljön a szó kategorizálni, hogy mit is örökölhet és mihez nincs köze, ha egy jó tulajdonsággal rendelkező galambot-galambokat tenyésztünk ott még sok minden közbe szól, ahhoz hogy kiváló egyed versenyző szülessen a fentiek alapján.
Genetikailag selejt
Mikor egy jó versenyző nem ad jó tulajdonságokkal rendelkező egyedeket fenn áll a kérdés miért? Történt, hogy egy kis galambot be kellett hoznom, hogy neveljem tovább, mert a szülők egyszerűen ott hagyták, utólag lehet, hogy nem hiába! A kis galambot szoros beltenyésztésbe tenyésztettem semmi külső jegyet nem vettem észre hogy esetleg selejt lenne, viszont a nevelés során elvesztett egy tulajdonságot a fenntartási ösztöne nem működött, nem evett és nem ivott, úgy kell elképzelni, hogy egy egészséges egyedről beszélünk, ami valójában elpusztul, azért mert nem fog élelmet.

 

***************************************************

 

Hogyan készüljünk fel a párosításra?
Horváth Károly többszörös kerületi bajnok tanácsai - nem csak kezdőknek

Megnéztük a galambokat a dúcban, de nem voltunk elég figyelmesek. Nem vettük észre, hogy az egyik, immár hónapok óta különzárt tojó a lábunk között beslisszant a hímekhez. A nagy megindulásra azonban beindul a galambász füle, így hamar rájöttünk, hogy itt valami hiba van. Horváth Károly megfogta a tojót - egyik legjobb galambjáról, Tináról volt szó -, kézben tartva egy kicsit megfedte, majd letette az ablakok előtt hosszában húzódó asztalkára. A galamb a két keze között lassan sétálgatott, de ha a gazdi rászólt, hogy állj!, Tina megmerevedett és kíváncsian várta, mi következeik. A váratlan téli tavaszban egyébként is nagy volt a zsongás a dúcokban, ami egyben azt is jelzi: közeleg a párosítás.


- Én akkor döntöm el, hogy mikor kezdem a már évek óta alkalmazott és bevált programot, amikor kiderül, hogy mikor indul a versenyszezon - mondja Horváth Károly, akinél nem nagy túlzással szinte egymásnak adják a kilincset a galambászok itthonról és külföldről is. - Egy évben két nagy és átfogó kezelést kapnak a galambjaim: az egyiket a szezon után, a másikat a tavaszi párosítás előtt. Ezek hat-nyolc-tíz napos kezelések, amikor trichomonasra, coccidiozisra, begy- és bélgyulladásra, mikoplazmára, ornithozisra, e-colira, adenocolira és paramixora kapnak megfelelő ellátást a galambok, ám mindezt megelőzi az első kezelés, amelyet bélféreg ellen adok. A gyógyszereket nem keverem, bár Nyugat-Európában alkalmaznak koktélokat, de ennek megvannak a speciális szabályai, amit idehaza nem nagyon ismernek a sporik.

A gyógyszerekkel gyakran adok vitaminokat vagy elektrolitot is. A kúra végét a paramixooltás jelenti, amit állatorvos végez, ezt követően öt hetet várok, s csak azután jöhet a párosítás. Hadd jegyezzem meg: sajnálatos, hogy a magyar galambászok zöme - némi túlzással - nem ír és nem olvas, azaz nem figyel kellően a változásokra. Van például egy kevésbé ismert betegség, a coriza, ami súlyos légúti problémákat okozhat, de nem hiszem, hogy sokan foglalkoznának ezzel…


A tenyészeket és a versenyzőket mindig egyszerre párosítom, az időjárástól függően február közepe és március közepe között.


Általában 15-16 pár tenyészről és 40 pár versenyzőről van szó. A takarmányozásuk egész télen változatlan és beltartalmilag erős. Bár tudom, sokan azt mondják, hogy télen adjunk sok árpát, ezzel előzve meg az elhízást, én azt látom jónak, ha az egész pihenési időszakban egy alaptakarmány-keveréket alkalmazok, és a feladatoktól függően egészítem ki különböző magokkal. A galambokat télen egyébként zárva tartom, mert sok a ragadozó a környéken. Én is tartok persze tőle, hogy emiatt elhíznak, de ez érdekes módon nem jellemző, csak néhány galamb esetében fordul elő. Ám amikor párosítok, fészekre hajtanak a hímek, fészket hordanak, általában beáll a normálisra a versenysúlyuk.


És még egy fontos dolog: amikor ősszel különválasztjuk a nemeket, egy dúcba kerülnek az öreg, többéves tojók és az azéviek. A két galamb szervezetének azonban különböző igényei vannak, hiszen a fiatalok még nincsenek teljesen kifejlődve. Ha ekkor szűkebb takarmányra fogjuk őket, többet ártunk, mint használunk. Erről senki nem beszél, talán nem is gondol rá, pedig nagyon fontos dologról van szó.


Miután a galambok szeptember-október óta külön vannak választva, ez meglátszik a viselkedésükön is. Fontos szerepet tulajdonítok a napfénynek, ezért hosszabb-rövidebb időre rendszeresen kizárom őket a röpdébe. A tenyészek esetében a felkészítés része, hogy a rövid tél végi napokat meghosszabbítom mesterséges világítással. A galamb bizonyos vitaminokat csak akkor tud előállítani a szervezetében, ha nincs fényhiánya.


Ha a galambok egészségesek, a párosításhoz nem kell különösebb trükk. Amire nagyon figyelek: minden hím fixen fogjon fészket. Amikor a fiatalokat beengedem a dúcba, a következőt alkalmazom: egyik nap az öregek vannak szabadon, a másikon a fiatal hímek. Ha nem ezt tesszük, akkor az erősebb, korosabb hímek több fészket is elfoglalnak. Ha e módszer mellett egy-egy hím mégsem tud magának kisajátítani fészket, akkor azt eltávolítom a dúcból, mert az nagy valószínűséggel nem lesz képes eredményesen repülni. Vannak tartalékok, tehát van hová nyúlni.


A tenyészeket minden évben átpárosítom. Így mondjuk három év alatt kiderül, hogy melyek azok a hímek, amelyek három különböző tojóval jó utódokat hoztak ki és ugyanezt megnézem a tojóknál is. Amelyek ilymódon kiemelkednek a többiek közül, azokat összepárosítom. Ez átlagban hat-hét párat jelent, ezek a favoritok. Mellettük van bent a dúcban természetesen más pár is, de általában azoktól kevesebb fiatalt hagyok. Hozzáteszem: a tenyészbe nem csak a versenyeredmények alapján teszek be galambot, hanem sokszor azért, mert kézbe véve nagyon megtetszik, vagy a családban vannak kiemelkedő teljesítményű egyedek. A téli időszak elegendő arra, hogy átgondoljam az egészet, s mire eljön az idő, már csak a fizikai munka van hátra.


Annak, hogy a versenyzőket és a tenyészeket azonos időben párosítom, van egy nagy előnye: a favorit tenyészpárok tojásait 10 napos ülés után átteszem a versenyzők alá, és azok nevelik fel a fiatalokat.


A párosítás előtt 16-18 nappal növelem a mogyoró mennyiségét a ráetetésnél és sajtot is adok nekik apró kockára vágva. Mindkettőben sok a kálcium, a fehérje és a vitamin, s azt tapasztalom, hogy jó hatással van a galambokra. Emellett rendszeresen minden dúcba beteszek egy szelet kenyeret, amit nagy örömmel csipegetnek el. Még a héját is odaadom nekik kockára vágva. A galambok kapnak még sárgarépát, zellert, hagymát, fokhagymát, céklát is, ezeket összeturmixolom és a vízbe adagolom. Etetés után két-három órával teszem be az itatókat, akkorra már olyan szomjasak, hogy alaposan megszívják magukat. Hadd jegyezzem meg: minden munkának akkor lehet sikere, ha nem hozunk be állandóan új galambokat a dúcba, amelyekkel esetleg becipelhetünk valamilyen kórokozót. És még egy fontos dolog: ha télen gyógyszert, vitamint adagolunk a vízbe, vigyázzunk, mert a hideg időben a galamb jóval kevesebbet iszik. Éppen ezért én a téli időszakban az előírtnál kétszer nag yobb mennyiséget adagolok ezekből, mert ha nem ezt teszem, hiába kezelem a galambot, mivel alacsony a felvett dózis, nem használ neki. A párosítás és annak sikere tehát a megelőző időszakban elvégzett egészség-karbantartásnál dől el.


Elérkezik a párosítás napja. Viszem magammal a kis füzetemet, abban már le van írva, melyiket melyikkel teszem össze. A versenyzőknél kezdem, közülük is az egyévesekkel. A fészkek úgy vannak kialakítva, hogy kettéoszthatók és mindkét oldal lezárható. Az egyik felébe bezárom a tojót, a másikba a hímet. Csak akkor engedem össze őket, ha biztos vagyok benne, hogy a párosítás zökkenők nélkül lezajlik. A végére hagyom a tenyészeket, mert azok már öreg galambok, könnyebb velük bánni. A párosított galambok még néhány napig fészeketetőből esznek, a vizet meg úgy kapják, hogy az önitatót kezembe veszem, és minden fészekhez odaemelem. Ez elég kemény munka, de már megszoktam. Amikor már összeálltak a párok, megnyitom a fészket külön a hímnek és a tojónak és figyelem, hogyan működnek együtt. A következő lépés: a párokat együtt úgy engedem ki a fészekből, hogy egyet alulról, egyet felülről. Így viszonylag könnyen megtanulják, hol a saját helyük, s nem leszne k a fészkekben verekedések.


Nem beszéltem még az ásványi anyagokról. Az etetőt minden héten fel kell tölteni, a benne lévő anyagot fel kell frissíteni. Mivel a tenyészeim zárva vannak, ez nagyon fontos. Az ásványi anyagos etetőbe mindig teszek tejport, sót és cukrot is. Három féle cég termékeit vásárolom, azokból keverek rendszeresen.


Ennyi a tanulságos beszélgetés Horváth Károllyal. Mindenkinek sok sikert a párosításhoz!

****************************************************

Michael Vanlint

- A postagalambsport kisebb-nagyobb dolgairól

Annak, aki azt csinálja, amit szeret, sosem kell keményen dolgoznia

Az intenzív edzés a siker titka a 450-625 km-es távokon

A galambok jól teszik a dolgukat. Nem mondtam, hogy az argentoni nemzeti versenyre

(540 km) kellett őket felkészítenünk? És amikor az ember 7 galambbal végez az első 100 között a nemzetin, amelyen összesen 30.000 öreg és fiatal vesz részt, nem panaszkodhat. Időközben minden öreg és fiatal galambot fészekre tettünk. Ez minden évben hatalmas feladat. A Bourges-i nemzeti verseny után

(07.31.) gyűjtöttük össze a versenygalambokat, és 4 éjszaka elteltével ismét bekosaraztuk őket egy Blois-i röptetésre (454 km), így készülve az argentoni versenyre. Az argentoni verseny hetének hétfőjén tojásokat raktunk alájuk. Ezt egyszerűbb elmondani, mint megcsinálni. Rengeteg unszolás és jóakarat hatására végre elkezdtek a párok költeni, hogy aztán három éjszaka múlva ismét bekosarazásra kerüljenek. Bár nem ezek az ideális körülmények, mégis egy több mint kielégítő eredményt értünk el.

Köztes röptetés

Hazaérkezésükkor persze meg kellett győznünk a galambokat arról, hogy újra

kezdjék költeni a hideg tojásokat. Ehhez sok türelemre van szüksége az embernek. Természetesen

végül csak sikerült, de rengeteg időt és energiát emésztett fel. Négy nappal

az Argentonból való hazaérkezés után, tehát azon a napon, amikor a Blois-i 454 km-es

röptetésre kosaraztuk be őket, egy kb. 5 napos fiókát raktunk alájuk – és mindezt a La

Souterraine-i nemzetire (573 km) való felkészülésképp. Párjainkat kifejezetten ezért raktuk össze, és egy okosan kigondolt terv szerint párosítottuk. Blois nem volt egyszerű röptetés. Meleg volt és napos, és a sebességek 1300 m/perc körül voltak. De az eredményeink ismét kiemelkedtek. Feleségemmel minden galambot

újra becsepegtettünk szombaton, hazaérkezésük napján, szem- és orrcseppel. A feleségem ebben ügyesebb, mint én, mert én kezdek elkényelmesedni. Viszont szeretve érzem magam, és a statisztikák szerint azok a férfiak,

akik szeretve érzik magukat, tovább élnek és egészségesebbek. Ugyanezen források továbbá

azt is kimutatták, hogy a házas férfiak tovább élnek és kevesebbet betegeskednek, mint egyedülálló társaik.

Jó érzés

A galambok átadásakor jó érzés töltött el. Úgymond készen álltak a bekosarazásra.

Amikor ezt a cikket olvassák, a galambok már úton vannak La Souterrain-ból, a fiatalok

és öregek utolsó előtti nemzeti versenyén részt véve, 2011. augusztus 27-én szombaton.

Közben jól edzenek, anélkül, hogy folyton a levegőben kéne tartani őket, és ez reménykedésre

ad nekünk okot szombatra. Felkészültek. És ha a szél erősen, északnyugati irányból fúj, akkor

sem adjuk fel egyhamar. Már csak pár éjszaka, és ezen is túl leszünk. Kétszer nyertünk már meg

a La Souterraine-i nemzetit. Egyszer az öreg galambok között „Adonis”- szal, majd a fiatalok

között. Az utóbbi „Christina” volt, aki egyértelműen a legjobbnak bizonyult, és a leggyorsabb volt

az összes, 17500 galamb közül.

Még néhány megállapítás és eredmény: a tojásokat elhelyezni és azokat a galambokkal

elfogadtatni, végül csak sikerül. Azonban mindig akad pár tojó, amely inkább maga tojik, még akkor is, ha a „másik fele” már feszt költene. Ez így van a természetben, és nehéz változtatni rajta. Főleg akkor nem szabad ezt

akadályozni, ha minden héten két éjszakát a kosárban töltenek és 450-625 km-t kell teljesíteniük.

Vedlés

A tollak elhullajtása is napirendi pontra került mostanában. Egyesével hullnak, folyamatosan.

Szerencsére a fontosabb tollakat megnyírtuk, így körülbelül két héttel tovább

tartják magukat. Ez egy olyan munka, amit nagy körültekintéssel kell elvégezni, de érdemes

fáradozni vele. Tudják, milyen nehéz a galambokat az edzésre rávenni. Amikor az ember kiengedi

őket, alig repülnek pár kört, és ennyi volt. Hogyan tartsa az ember az ilyen galambokat

mozgásban? 2010-ig egy meghatározott módszer szerint jártunk el, amely a következő:

minden galambot kiengedtünk a dúcból, és megakadályoztuk, hogy visszaüljenek a

fészekre úgy, hogy becsuktuk az ajtókat az egyes cellák között. Ezután minden galambot

kihessegettünk a dúcból, és mind a hímeket, mind a nőstényeket reggel és este egy órán

keresztül a levegőben tartottuk a zászlóval. Mivel már nincs annyi türelmünk, mint ezelőtt,

és mert a tojók különösen reggelente kétségbeesett erőfeszítéseket tettek arra,

hogy visszajussanak a fészekre – természetesen eredménytelenül –, kerestünk egy alternatívát.

Találtunk egy olyan módszert, amely egyszerűbb, célszerűbb és eredményesnek is bizonyult.

2011 óta a következőképpen járunk el: miután a postagalambokat párba raktuk

és mesterségesen fészekre tettük, hajnalban félig becsukjuk a cellák közötti ajtókat. A

fészkükön ülő tojók így már nem tudnak a hímekkel együtt kirepülni. 7 óra körül minden

hímet kiengedünk egy kötelező 90 perces edzésre. A fiatal, 2011-es hímeket, amelyek

még nincsenek párban, pár perccel később engedjük ki. Mindannyian egy nagy csapatba

tömörülnek, és egymást a levegőben tartják. A lufijaink gondoskodnak a továbbiakról,

amíg mi elkészítjük az eledelüket. Az edzés végén behívjuk őket, miután a köztes kisajtókat

ismét kinyitottuk. Itt-ott azért mindig lát az ember egy tojót a sarokban ülni, amely

értetlenül szemléli az eseményeket…

Intenzív edzés

Késő délután megismételjük az egész jelenetet, csak most a hímek maradnak a félig

becsukott cellákban. A tojók következnek, a 2011-es fiatal tojókkal közösen. Nekik is,

csakúgy, mint a hímeknek, 90 percet kell a levegőben tölteniük. Összehasonlítva az eddigivel,

ez a módszer sokkal könnyebben kivitelezhető. Most már csak naponta 2 edzést

tartunk, míg eddig kétszer ennyi volt. Hogy ez azért lenne, mert elkényelmesedtünk?

Meglehet. Nekünk mindenképpen egyszerűbb, és hatékonyabbnak is bizonyult. A

galambok nyugodtabbak, mert tudják, hogy a párjuk ügyel a fészekre. Ezáltal jobban

is edzenek, amit a dúcgalamboknál ugyanolyan fontosnak tartunk, mint a versenygalamboknál.

Egyik olvasónk írta: „Hogyan tudtok hétről hétre ugyanazokkal a galambokkal 450-625

km-es távokon indulni? Mi ennek a titka?” És a sorok között kiolvastam, hogy tudni akarja,

hogy adunk-e valami különlegeset a galamboknak és hogyan tudjuk ezt 5 hónapon

keresztül folyamatosan tartani. Ezt a kérdést részletesen és lelkiismeretesen kifejtem a következő

írásomban:

Postagalamb Szaklap 2012

************************************************************

 



Képgaléria